Személyválogatásról,

kiválasztásról...

A személyválogatás, vagy kiválasztás kifejezéseket sokan félre értik, mivel nem egyértelmű kifejezések és a magyar nyelvben magyarázatra szorulnak. A régebbi időkben, de napjainkban is gyakorolt eljárás a tehetség kutatás és kiválasztás szokása. Nincs is ezzel semmi probléma, mivel keresik a munkára vagy szereplésre megfelelő személyt, a talentumot, aki majd megfelelő szaktudással fogja végezni az adott munkaterület feladatait. Nyilvánvaló igazság, hogy nem érthet egyformán mindenki mindenhez. Felesleges lenne egy énekelni nem tudó személyt énekesi pályára javasolni. stb. Kiválasztottnak lenni nagy feladat, előjog és kiváltság. A kiválasztást egy szakmai zsűri végzi, melynek minden tagja személyválogatás nélkül figyelembe veszi azokat a személyeket, akik jelentkeztek a pályázó versenyre. Nyilvánvaló különbség van a személyválogatás és a kiválasztás között. Személyválogatás alatt azt értjük, ha valaki, azonos végzettségű vagy talentumú emberek közül egyiket magasabb kategóriába sorol, míg másokat színvonal alá értékel, faji, nemi, szimpátia, világnézeti, vallás felfogásbeli, vagy protekciós alapon. Sajnos a társadalomban számos alkalommal találkozhatunk részrehajlással. Sok embernek nem sikerült azt a foglakozást végeznie melyet, tanult, vagy gyakorolt eredményesen. Számos ember lett lelki beteggé, áldozattá az igaztalan személyválogatás oltárán. Példának okáért a családromboló munkanélküliség bevezetése is egy "fájni fogó" diszkriminációs intézkedés volt. Az un. "szék - ker." társadalom ezt folytatva a kereszténység alapnormáit tartalmazó bibliát figyelmen kívül hagyva hozta meg intézkedéseit. A szentírás ugyanis azt tanácsolja a keresztények számára, hogy ne legyen részrehajlás, személyválogatás közöttük. Péter apostol ezt mondta: "Most kezdem igazán megérteni, hogy nem személyválogató az Isten, hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt és igazságot cselekszik." Csel. 10:34-35 UP. ford. gr: (PROSZOPOLÉMPSZIA) De lehetne idézni az ószövetséget is, melyben szintén az Isten részrehajlás nélküli szeretete van kifejezve: V. Móz. 10: 17" Mert Istenetek az Úr, istenek Istene és uraknak Ura. Ő nagy, erős és félelmetes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni. Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek szereti a jövevényt, kenyeret és ruhát ad neki." Itt azt fejezi ki a szentírás, hogy az Isten majd gondoskodik azokról, aki rászorulnak. Persze ez nem jelenti azt, hogy nekünk semmi dolgunk. Más a feladatuk, aki a zsűriben ülnek, és akik felett ítélkeznek. Nekünk az a feladatunk, hogy ne legyen igazságtalan cselekedet és személyválogatás életünkben. Ismerjük az árvákat és az özvegyeket. A "jövevény" alatt meg a születendő gyermeket és talán a sorsüldözöttet is lehet érteni. Tehát ha a "szék - ker." társadalmat tovább építjük, talán majd találunk rá megfelelő magyarázatot az emberek előtt, vagy majd az Úr előtt a történtekre. Jakab apostol ezt írja: "De ha személyválogatók vagytok, bűnt követtek el és a törvény, mint törvényszegőket marasztal el titeket." 2: 9. Legyen ez egy fontos figyelmeztetés számunkra.

gr: (PROSZOPOLÉMPSZIA= részrehajlás, személyválogatás)