Biblia magyarázati műfajokról.

A biblia magyarázatáról.

A biblia magyarázatának fontos szerepe van az egyházi életben. A nagyobb történelmi egyházakban teológiai képzettség szükséges ahhoz, hogy valaki hivatalos papi szószéki szolgálatot végezhessen. A kisebb felekezetek régebben nem rendelkeztek kellő létszámban olyan személyekkel, akik el tudták volna látni a prédikálást, ezért az "egyetemes papság" elve alapján megengedték, a népi igehirdetők, laikusok szerepvállalását az igehirdetés szolgálatában. Az egyetemes papság itt nem azt jelenti, hogy egyetemet végzettek, lehetnek csak papok, hanem mindenki. Napjainkban a kisegyházaknál is szükséges a teológiai végzettség a hivatásos tanító vagy prédikátori hivatásban. De még mindig szokásban van a népi igehirdetők szerepvállalása. A biblia magyarázati elvek témájának kifejtéséhez szükségesnek látszik a laikus, vagy népi műfajokról is beszélni, amely keveredhet szakszerű elemekkel tekintettel arra, hogy a kisegyházi szokás szerint szakképzett teológusok, tovább képzik az önkéntes (népevangélista) munkásokat. A laikus műfajok egyike a recitálás, azaz igeszakasz olvasása, nagyvonalú magyarázata. Ehhez segítségül jöhet lelkigyakorlatos, vagy áhítatos könyvekből való felolvasás, esetleg saját tapasztalatból vett példák, történetek. Alapvetően kielégítő lehet az istentisztelet ilyen formában is, ha énekekkel, imákkal, dicséretekkel egészülnek ki ezek a hitgyakorlatok. De felmerülhetnek problémák is ezzel kapcsolatosan. Melyek ezek? Egyhangú sablonos megfogalmazások. Gyors vagy nagyon lassú, hibás olvasás, ismétlések, szó bakik. Véget nem érő igeolvasások, figyelmeztetések, időn túli, most jutott eszembe, hozzáfűzések. Akad olyan, aki egy óra hosszában előadja az egész bibliát Ádám -Évától az új Jeruzsálemig és ki merné rá azt mondani, hogy nem a szentírásról van szó? Mert mindenkit a Szentlélek vezet, vagy vezethet, ha engedi. Lehetnek elbeszélő (narrativ) jellegű beszédek, de előfordulhat (artisztikus) művészi jellegű verselések, előadások. Alkalmanként a szakérzékkel rendelkezőktől (pszicho drámai) írásmagyarázati műfajok, melyek kellő ismereteket és képességeket igényelnek. A biblia magyarázatának műfajait felsorolni hosszú lenne, mivel azt sokan művelik sokféleképpen. Egyéniségtől-intelligenciától, függ, milyen minőségben teszi azt az Úr lelke által az illető személy. Előfordulhat itt a lélekelemzéstől, sztoritól (pszichoanalízis) kezdve a profetikus apokalipszisig mindenféle műfaj, melynek művelői szakavatottak, vagy laikusok. A lényeg egy, hogy elérje célját a lélek üdvösségét, avagy az örökéletet, Krisztus által, kinek eljövetele mindenki vágya.

2023. 01. 29. Veres Győző

Hitvédő prédikációról.

A hit védelme egészen Krisztus koráig nyúlik vissza. Célja az volt, hogy a világi görög - római filozófiával szemben őrizze az egy Istenben vetett hitet a Krisztusról szóló történetek, prédikációk hiánytalan tanítását. A hit védelmével foglakozó teológiai műfajt apologetikának nevezzük. Ez a műfaj csak a XVIII. században vált tudománnyá, de már a II. században felléptek un. apologéták, hitvédők, akik a pogány filozófiát és a zsidó vallásfelfogást elhatárolják egymástól, és kompromisszumokat kerestek a keresztény hit érdekében, annak továbbfejlesztése és elterjesztése céljából. Ismert filozófus volt (Kr.u. 89-165) körül Justinus, aki keresztény lett és a filozófiával tovább foglakozott. Művei közül két jelentős védekező irat említhető meg. (Apológia, Dialógus) "Első apológiáját Antoninus Piushoz, másodikat Marcus Aureliushoz intézte. Védekezik az ateizmus és a politikai megbízhatatlanság vádja ellen, majd vázolja a kereszténység néhány tanítását és erkölcsi alapelveit."

"Az apologetika a vallásokat igaz és hamis vallásokra osztja fel. Igaz vallás az, amely Isten akarata szerint viszonyul a természetfeletti dolgokhoz és Isten előírása szerint rendezi a kultuszt is. A vallás ugyanis nem más, mint az értelmes teremtmény viszonya Istenhez, mint teremtőjéhez és végső céljához. (Ez a vallás meghatározás Aquinói Szent Tamástól származik, azonban csak a keresztény vallásra alkalmazható.) Vallástörténeti kislexikon. 36-37.o.

A keresztény egyház történelme során nem teljesen ugyan azt jelentette a hit védelme, mint régen. Mert a keresztény egyházon belül került sor hitvitára, hitvédelemre, mely az 1517. október 31.-én Luther Márton Ágostonrendi szerzetes, 95 tételében fogalmazódott meg. A tételek az egyházi visszaélések ellen, bűnbocsájtó cédulák árusítása miatt születtek. Ezek a tézisek kétségbe vonták az egyház pénzért áruló bűnbocsátó jogát, mert Luther szerint a bűnöket csak Isten bocsájthatja meg és ingyen kegyelemből hit által (sola fides) üdvözülhet csak a bűnös ember. Az egyedül hit által elv, egy fajta bibliai hit védelmének minősült az egyház tanításával szemben. Akkor még úgy vélték a keresztények, hogy az egyház megreformálható és nem akartak elszakadni Rómától, de később kénytelenek voltak elfogadni a pápa kirekesztő bulláját, minek következtében jöttek létre a különféle protestáns egyházak. Luther követőit nevezték először protestánsoknak, mivel a speyeri birodalmi gyűlésen a reformáció tanainak terjesztését tiltó határozatot fogadtak el. Ezen határozatok ellen foglaltak állást Luther követői, vagyis tiltakoztak. (protestáltak) Bár a hit védelmében történtek mindezek, szó szerint nem hitvédő prédikációkról, hanem egyszerűen tiltakozásról van szó. A hit védelme ma is kérdés a keresztény történelmi vagy kisegyházak, felekezetek számára. Napjainkban is lehet hallani gyakran olyan bibliamagyarázatokat melyek le, akarják leplezni Sátán csalásait, különböző téveszméket, melyek elterjedtek a modern társadalomban. Jézus profetikus beszédében, Máté 24. fejezete szerint, megemlít, sok hamis prófétát, akik sokakat el fognak hitetni. Ki védi meg az egyházat ezektől? -tehetjük fel a kérdést.Mi sokszor úgy gondoljuk, hogy reánk van bízva, nekünk kell kivívni a végső győzelmet a tévelygéssel szemben. Egy példa szerint: "Olyan ökölvívók vagyunk, akiknek a kesztyűjében van a bibliája és azzal fogjuk kiosztani a bal vagy jobb, egyeneseket a tévelygőknek." A mai hitvédelmi prédikációk sajnos ilyen jellegűek és sajátosságuk, hogy nincs is jelen az ellenfél csak levegőt vagdosnak, esetleg testvéreiket ingerlik fel, de az ősellenséggel, Sátánnal szemben semmit sem érnek. Ki védi meg az egyházat, a keresztényeket a hitetéstől? Csakis az Isten. Mert Luther Márton éneke szerint: "Erős várunk nékünk az Isten. Fegyverünk és pajzsunk Ő"A nagy küzdelemben nagy harcosra van szükségünk, aki már a Golgotán kivívta a győzelmet helyettünk. A hit védelmében nem dörgedelmes prédikációkra, hanem Krisztusra van szükségünk. Az Isten kardja nála van, aki erősebb mindenkinél. Csak Ő lehet eredményes a hit védelmében és az üdvösség megvalósulása érdekében.

2023. 01. 29. Veres Győző