Karácsony elnevezésről...
A karácsony ünnepének meghatározása magyar nevének jelentésére és tartalmára vonatkozólag több jelentős kutatás és elmélet született. "A karácsony nevet származtatják különféle nyelvekből pl. a latin creatio szóból, aminek a jelentése: Teremtés. A környező népek közül, talán, nem véletlenül, a román nyelvben crăciun szóval illetik a karácsonyt, ami szerintük legvalószínűbb, hogy a latin: calatio (összehívás) vagy creatio (teremtés) szóból. De beszélnek a megtestesülés incarnatio Isten testben való megjelenésének ünnepéről, ami szintén lehet eredete a szónak." (Wikipédia)
Az 1970.-es években olvastam egy tanulmányt a Vigília c. katolikus folyóiratban. A cikk szerzője Kiss Lajos szlavista nyelvészre hivatkozva vezette le a karácsony szó eredetét.
A feltételezés szerint: A keleti keresztény egyház szláv nyelvéből kerülhetett a magyarba, valószínűleg bolgár közvetítéssel.
"Egyes bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó a téli és a nyári napfordulót, illetve az azok körüli ünnepnapokat jelenti. A kracsun szó az (át)lép jelentésű korcs- igei tőre vezethető vissza, a szó jelentése pedig a lépő, átlépő értelemtől a fordulónap, napforduló felé fejlődve jutott el mai tartalmáig. Ennek némileg ellentmond, hogy egyetlen környező szláv nyelvben sem használják a "kracsun" szót a karácsony megnevezésére.
A karácsony bolgárul: koleda, horvátul, szerbül, szlovénul, macedónul: božić, szlovákul: vianoce, ukránul: rizdvo, oroszul: rozhdestvo, lengyelül: boże narodzenie. A levezetés tehát nem teljesen bizonyítja eredetét, mivel a többi szláv népeknél nem található meg még hangzó változatban sem a karácsony szó vagy elnevezés.
De tovább kutatva a témát például Fehér Mátyás Jenő a Kassai kódexre hivatkozva - azt állította, hogy a karácsony a kerecsen szóból származik. Ugyanis a karácsonnyal egy időben tartott, régi magyar szokás a sólyomröptetés. A magas és mély hang változása, vagyis átalakulása nem ismeretlen a magyar nyelvben: pl. szaracén ~ szerecsen; tarján (törzsnév) ~ Terény (helynév, Nógrád). A kerecsen szó a magyarból kikopott, "fekete" jelentésű karacs török vagy kun eredetű szó származéka, ezért kapcsolták össze a sólymot a karácsonnyal.
A karácsony szót egyesek tehát magyar eredettel, a fekete színnel, tehát a sötétséggel és a legrövidebb nappallal tartják kapcsolatosnak. Ettől kezdve a világosság lesz a jellemző, mivel a nappali órák száma egyre növekszik. Mellékesen megjegyezhető, hogy a Kassai kódex a tudomány mai állása szerint modernkori hamisítvány." (Wikipédia)
De mi lehet hát pontosan a karácsony elnevezés hátterében? Bárkinek is legyen igaza ebben a kérdésben a meghatározások szerint nyilvánvaló, hogy a kereszténységgel kapcsolatos a karácsony elnevezés. Egy régebbi televíziós beszélgetésben hallottam a következő magyarázatot egy katolikus szerzetestől. Nem tudnám elmondani szó szerint. Nem idézem, csak tartalmilag írom le annak lényegét, amely a következő: A bibliával kapcsolatos görög kifejezésről lehet szó. Ezért egy szóösszetétel adhatja meg igazi értelmét, melyben benne van az ünnep lényege a Megváltó megtestesülése, inkarnációja. Egy gyermek születése boldogságot jelent a család számára ezért ez a szó valószínűleg a görög Xara= öröm, ujjongás Xoeé= kiöntés (italáldozat) összeolvasva (karacsoé) Egy ünnep öröm kiáradás lehet az emberiségre vonatkoztatva a megváltó megszületése miatt. A szeretet ünnepe, vagy örömujjongás napja jól jellemzi az esemény jelentőségét. Tehát lehetséges, hogy pontosan a görög nyelvből került át némi változással nyelvünkbe a karácsony elnevezés. A katolikus atya pontosan meghatározta a névvel kapcsolatos tudnivalókat. Az már csak hab a tortán, hogy a különféle nyelvek és népek mitológiájában vagy mondáiban is megjelenik a téli napforduló a napos órák növekedése s majd a tavasz érkezése, annak ünneplése. A történelem folyamán egy természetes folyamatnak lehetünk megfigyelői, amikor a különféle, népek, nyelvek és vallási szokások keverednek a kereszténység felvételével együtt. Ma már szinte lényegtelen a szótörténeti levezetés, hiszen társadalmilag általánosan elfogadott munkaszüneti nap, héberül (shabbat)-napoknak lehet nevezni a pihenést. Az más kérdés, hogy ki milyen formában tölti el a pihenés idejét. Társadalmi filozófiai vagy hitbeli, vallási meggyőződés szerint lehetnek ugyan különbségek az ünnepek jelentőségéről, de a rekreáció szempontjából, ugyan arról van szó.
Összeállított írás: Veres Győző
Felhasznált irodalom: www.Wikipédia.hu