Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek! Pál apostol Filippi levél 4:4 (cairete gr. = örüljetek)

Vannak bibliakutatók, akik úgy gondolják, hogy Pál apostol itt felszólít bennünket az állandó öröm gyakorlására. Az ige ilyen értelmű magyarázata azt a kérdést veti fel, hogy fel lehet -e szólítani egyáltalán valakit az örömre? Főleg akkor mikor az ember betegséggel, tragédiával, esetleg halálesettel is találkozik. Úgy gondolom, hogy az öröm érzését, csak akkor lehet megérteni, ha ellentétét a bánatot is figyelembe vesszük. Petőfi azt írja: " A bánat ? Egy nagy óceán. S az öröm? Az óceán kis gyöngye. Talán mire fölhozom, össze is töröm." Szalkszentmárton, 1846 március. 10. A költő hasonlatokban fogalmaz: bánat - óceán, öröm - igazgyöngy. Az ember bánatban fürdik, de az öröm igazgyöngy csak ritka törékeny jelenség. Ezek után kell feltenni kérdést: Képes -e az ember állandóan vidám hangulatban örömben élni? Vannak, akik úgy gondolják igen. Napjaink divatos pszichológiája a pozitív gondolkodásmódot, hirdeti és akadnak vallásos emberek is, akik ezt magukénak vallják. Kérdés milyen eredményeket tudnak felmutatni és megvalósult -e már az állandósult öröm életükben? Akadnak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy a szomorúság és az öröm az élet része, ezért mindegyikkel számolni kell. Tehát nem tud az ember mindenkor örülni és felszólítani, vagy parancsolni sem lehet senkit erre. Sok keresztény bibliamagyarázó ember ezt a kérdést úgy oldja fel, hogy azt állítja, hogy csak az Úrban lehet mindenkor örülni. De hogy az mit jelent pontosan, homályos gondolat mondják sokan, s talán senki sem tudja rá a választ. Mivel az ember életében a bűn uralkodik, ezért nem tud mindig felhőtlen örömben lenni, mondják. Tehát Pál apostol a Filippibeliekhez írt levele 4: 4-ben írott szavai csak tanácsként hangozhatnak el és nem parancsként. Mert meg lehet-e valakinek parancsolni az öröm érzését, ha közben beteg szenved? Bölcs Salamon is ír a vidámságról, örömről: Péld. 17,22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszárasztja a csontokat. A szomorúság és lehangoltság idézhet elő testi, un. pszichoszomatikus tüneteket, melyeket jó hangulat keltésével, vidámsággal orvosolni lehet. Az igével kapcsolatban sokan úgy gondoljuk: Egészségünk érdekében nem kell mást tenni, mint vidámnak kell lenni, "vidám vásárba, kabaréba, stand up comedy - be kell járni" és azonnal meggyógyulunk. Egyik kísérleti esetre emlékszem a televízióból. A kórház gyermek osztályára, kihívtak cirkuszi bohócokat, mutatványosokat, akik ott előadást tartottak. A beteg gyermekeknél ezek a rendezvények elterelték figyelmüket a betegségről és hamarabb gyógyultak, mint akik szomorkodtak. Az orvoslás tudománya így bizonyítja a hit és jókedv szerepét a gyors gyógyulás érdekében. De azért valljuk be őszintén, nem utalnak be minden beteget, kórház helyett a kabaréba vagy cirkuszba, mivel sok betegségen az sem segít. A bibliai ige sem azt állítja, hogy minden betegséget meg lehet gyógyítani vidámsággal, csak azt, hogy "jó orvosságul szolgál." Viszont (vice - versa) az igének egy ellentét párja is van, melynek igazság tartalmát figyelembe kell venni. Péld. 14,13 "Nevetés közben is fájhat a szív; és az öröm is fordulhat szomorúságra."MBT. A héber nyelvben a szomorúság, bánat a fájdalommal van összekötve (DöAB= szomorú, bánatos, fáj), ez a szó logikus összekapcsolt jelentése. Arról van szó, hogy a különféle betegségek, fájdalmak az ember lelki világára hatással vannak. Az ember nevetését, jókedvét, lelki világát elronthatja, megbetegítheti pl. a testi fájdalom betegség, szenvedés. A szomorúság mindenkit elér, mint lelki állapot és az ember jellemzője lehet tartósan is. Az ellentétes gondolatokat fokozva azt találjuk a Préd. 7,3 "Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orcának szomorúsága által jobbá lesz a szív." Ez igék olvasásakor egyszerűen megfordul, gondolatainkban az alapszöveg Páli kijelentése mondhatni: Szomorkodjatok, az Úrban ismét mondom, szomorkodjatok. Mert jó a szomorúság, ha bűnbánattal társul, hogy feloldódjon és jobbá legyen a szívünk. Mert sajnos vannak ártó örömök is. Más ember gyengeségén elesett voltán nevetni. (káröröm) - Nem jó hatással van az emberre. Apám azt mondta mikor sokat nevettem, jó kedvem volt: "Nagyon jó kedved van fiam! Lesz ennek még böjtje is." Mert például egyáltalán nem biztos, hogy a nagy vidámság Isten előtt kedves esemény, főleg ha az mulatozással, alkoholfogyasztással, bálványimádással egyéb züllésekkel párosul. Nézd, olvasd el Béltsacár (Bél balatsu usur) lakomája történetét a bibliában.("Dán: 5: 1-6") A hívő ember, együtt örülhet emberekkel. Részt vehet öröm eseményen (esküvőn, valamilyen ünnepen), ahogyan Jézus is. (Kánai menyegző) Ártatlan örömre kell, törekedjen az Úrban, e rendezvények alkalmával. De mindig figyelembe kell venni, hogy a vidámságnak is van határa. Mert az igében azt olvastuk, hogy szükség van szomorúságra. A komoly gondolkozásra vagy a bűnbánat szomorúságára gondolhatunk, melyben Isten segíti jobbá tenni lelkünket, szívünket. A bűnbánat érzése nem szabad, hogy sokáig tartson, mert káros lenne egészségünkre. Isten megbocsát ezt tudatosítani, kell magunkban. Már az első emberek életében is jelentkezett a lehangoltság, csüggedés a bűn miatt. 1 Móz. 4,6 És monda az Úr Káinnak: Miért gerjedtél haragra? És miért csüggeszted le fejedet? - Miért vagy szomorú? A szomorúságot kiváltó okok különfélék lehetnek.

1. Isten elfordult az embertől. Nem tekintett rá, nem fogadta el Káin áldozatát.

2. Isten nevelési módszere miatt.

Zsid. 12,11 Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, a kik általa gyakoroltatnak. Az első emberpárt is elérte a nevelő intézkedés, szenvedés: 1 Móz. 3,16 Az asszonynak monda:... megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szülsz magzatokat; ..."Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban. Tövist és bogáncskórót teremjen tenéked; s egyed a mezőnek füvét. 1 Móz. 3,19 Orcád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszel.

3. Betegség, szenvedés, halál miatt.

Pál apostol munkatársa Epafroditus beteg volt.

Fil. 2,27 Mert bizony beteg volt, halálhoz közel; de az Isten könyörült rajta, nem csak ő rajta pedig, hanem én rajtam is, hogy szomorúság ne jöjjön szomorúságomra. Szeretteink elvesztése miatt élhetünk át szomorúságot, lehangoltságot, esetleg depressziós betegséget.

1 Thess. 4,13 Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kiknek nincsen reménységük.

4. Az évszakok változása miatt: A tavasz és nyár örömöt annak elmúlta az ősz vagy tél eljötte kiválthat pl. lehangoltságot, szomorúságot.

Én. 2, 11-12, Mert íme a tél elmúlt, az eső elmúlt, elment. 12 Virágok láttatnak a földön, az éneklésnek ideje eljött, és a gerlicének szava hallik a mi földünkön.

Jer. 8, 20 Elmúlt az aratás, elvégződött a nyár, és mi nem szabadultunk meg!

21 Az én népem leányának romlása miatt megromlottam, szomorkodom, iszonyat fogott el engem!

4. Szorongatott üldözött helyzet miatt. Egymást meg lehet szomorítani. 2Kor. 2,1 Elhatároztam tehát magamban, hogy nem megyek hozzátok ismét szomorúsággal ,2 Mert ha megszomorítlak titeket, akkor ki vidámít meg engem, hacsak nem az, akit én megszomorítok? (he lupe=szomorúság, gr.) Hatással vagyunk egymásra, ha vidámak vagyunk másokat is, arra hangolunk, ellenben ha szomorúak vagyunk hatással lesz az is a másik emberre.

2Kor. 2,3 Azért is írtam levélben erről, hogy amikor megérkezem, ne érjen szomorúság azok miatt, akiknek örülnöm kellene, mert meg vagyok győződve arról, hogy az én örömöm mindnyájatoké.

2Kor. 2,4 Mert sok gyötrődés és szívbeli szorongás között, sok könnyhullatással írtam nektek, nem azért, hogy megszomorodjatok, hanem hogy megismerjétek azt a szeretetet, amely igen erős énbennem irántatok.

1 Pét. 2,19 Mert az kedves dolog, ha valaki Istenről való meggyőződéséért tűr keserűségeket, méltatlanul szenvedvén.

5. Kapcsolatok hiánya vagy megromlása miatti szomorúság. (közöny, nemtörődömség)

Jézus is érzett szomorúságot emberi mivolta miatt pl. a Getszemáni kertben. A tanítványok szintén szomorúak voltak mikor bejelentette távozását. Mát. 26,37 És maga mellé vévén Pétert és Zebedeusnak két fiát, kezdett szomorkodni és gyötrődni. 38 Ekkor monda nékik: Felette igen szomorú az én lelkem mind halálig! Maradjatok itt és vigyázzatok én velem. Ján. 16,5 Most pedig elmegyek ahhoz, a ki küldött engem; és senki sem kérdezi tőlem közületek: Hová mégy?6 Hanem, mivelhogy ezeket beszéltem néktek, a szomorúság eltöltötte a szíveteket.

Ján. 16,22 Ti is azért most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a ti szívetek, és senki el nem veszi tőletek a ti örömeteket. Az eltávozás, szomorúságot idézhet elő, mikor pedig valakivel találkozunk, bánatunk örömre fordulhat. A neves adventista keresztény író

E.G. White, A legjobb út. C. könyv 86. oldalán azt írja: "Sokan tévesen képzelik el Krisztus jellemét és életét. Azt hiszik, hiányzott életéből a melegség és napfény, hogy mindig komoly szigorú és örömtelen volt. Ilyen komor nézetek gyakran az egész keresztény élettapasztalatot beárnyékolják. Gyakran hallhattuk, hogy Jézus sírt, de sohasem látták őt nevetni."Üdvözítőnk tényleg a fájdalmak embere volt, ismerte a gondot és szomorúságot, mert szíve minden emberi nyomor előtt nyitva állt. Bár önmegtagadó életet élt, amelyet fájdalom és gond árnyékolt be, de kedélye, lelkülete nem volt nyomott. Arcvonásai nem mutattak haragot és bosszúságot, hanem mindig békét és derűt sugárzott. Szívéből az élet kimeríthetetlen forrása áradt és bárhová ment, oda nyugalmat, békét, örömöt és vidámságot vitt." -

Azoknak, akik a Jézus útján járnak ugyanezt a lelkületet, adja. Azt ígéri próféciájában, hogy szomorúságunk örömre fog változni. János evangélista azt írja: "Bizony, mondom néktek, hogy sírtok és jajgattok ti, a világ pedig örül: ti szomorkodtok, hanem a ti szomorúságtok örömre fordul." Ján. 16, 20-22

Tehát a bánatot, szomorúságot örömre lehet váltani a Megváltó Úr Jézus Krisztus által. Jézus II. eljövetele az örömteli találkozás alkalma lesz számunkra. Most még a szomorúság légköre vehet körül bennünket. De adja Isten, hogy szomorúságunk örömre forduljon: Ámen!

Szavak kifejezések héber nyelvben: DöAB= szomorú, bánatos, fáj, DöABaH= szomorúság, bánat, fájdalom, ASöRéJ= boldog, szerencsés SZéSZ, SZaSZóN= örvend,örül GiJLaH= örömujjongás