A szeretet dimenziói.

Elmélkedés a szeretetről. 3. rész

A szeretet élőlényekre jellemző tulajdonság. Mivel földi világunkban igazán kiemelkedő intelligenciával és érzelmi beállítódással az emberiség rendelkezik, ezért jogosan felvetődik a kérdés: Honnan származik a szaporodás, fajfenntartás a gyengédség, ápolgatás, babusgatás, szeretgetés tulajdonsága az élők között? Vannak, akik úgy gondolják, hogy az élettelen anyag spontán kémiai, biológiai fejlődési folyamatából a növény és állatvilágból. De láttunk-e már olyan élettelen követ, vagy bolygót, amely szeretgette volna a másikat? Nem egyáltalán nem. Sőt azt láthatjuk a csillagászok szerint, hogy óriási pusztító erők sugárzások vannak a világegyetemben. Hogyan lehetséges akkor mégis, hogy földi világunkban egy rendezett szerethető élet alakult ki? Úgy hogy, valószínűleg látható világunk egy szeretet útján tervezett alkotás lehet. Ezért vallják a keresztények, hogy a szeretetet egy élő Istentől kapták, aki rendelkezik e tulajdonsággal, melyről a szent írások is tudósítanak. Felfogás, hit kérdése, hogy melyiket részesítjük előnyben. Sajnos az emberiség történelme azt bizonyítja, hogy elkeseredett harc folyik a pusztító erők és az éltető erők a szeretet és a gyűlölet között. Az életben maradás csak szeretet útján valósulhat meg. Azt világosan látni kell, hogy látható világunk egy óriási érték, földünk az életünk színtere és ezt a világot őriznünk kell az életet elpusztító erőkkel szemben ápolva azt a szeretetet, amelyet kaptunk és tovább adunk. János apostolt Jézus, szeretett tanítványának nevezi. Miért? Mert a szeretet tulajdonságát lényegét a fókuszában vizsgálta, foglalta össze. "Szeretteim szeressük egymást, mert a szeretet az Istentől van..." Teljesen világosan felszólít a szeretet gyakorlására, kifejti azt, hogy Isten a szeretet, akitől származik világunk és életünk. (János 4:7-8) Érdemes végiggondolni azt, hogy létezik egy számunkra látható világ, amelynek alkotója egy szeretetlény, aki teremtményeit végtelen nagy szeretettel szereti. Létezhet-e ilyen? Á azt nem gondolnám, mondhatja valaki, hiszen számtalan ellentmondás található világunkban és tulajdonképpen az erősebbek élik túl azt a harcot, pusztítást, amit láthatunk. Nem túl nagy a pusztítás ahhoz, hogy egy szeretetlénytől származtassuk magunkat? Vagy pontosan ez a bizonyíték arra, hogy egy szeretetlény gondoskodik rólunk, hogy életbe maradtunk? Egyáltalán lehet-e szeretetről beszélni egy számunkra élhetetlen kopár világegyetemben? Mi élőlények szerethetjük egymást, ha akarjuk, de a csillagok, bolygók, holdak azok csak keringenek és néha találkozgatnak sorba rendeződnek a gravitációjuk miatt. Igaz lehet-e amit látunk a távcsöveken keresztül galaxisokról, naprendszerekről, bolygókról és holdakról? Némely tudós kimondja, hogy sehol sincsen ilyen élet, mint földünkön. Ezek a kérdések még megválaszolásra várnak. Mindenesetre a nagy anyaghalmazok darálójában, egy galaxis peremén, senki földjén élünk, amely biztos nem a senki földje, hanem a szeretet Isten teremtése. Ezt a földet az Isten az embernek adta szeretetből, hogy gondozza és vigyázzon rá. Mózes első könyvében olvashatunk erről. Gen.1:26-31 Élünk-e a szeretet lehetőségével? El tudjuk-e fogadni azt, amit kaptunk? Mivel sokat kellene dolgoznunk ahhoz, hogy egy másik bolygót élhetővé tegyünk, ezért el kell, fogadjuk. A szeretethez hozzátartozó tulajdonság a nyugodtság, békesség állapotának megnyilvánulása, mely a zavaró tényezők lecsillapítását teheti lehetővé Isten szeretete által. El kellene jutnunk arra a meggyőződésre, hogy béke és szeretet által a világ többre juthat el, mint bármilyen háborúval vagy technikával. Nagyon sok bibliai idézetet lehetne felsorolni a békétlenséggel vagy a békességgel kapcsolatosan. Például, Ézsaiás próféta könyvében az igazság gyümölcseként jelenik meg a békesség. Megismerhetjük itt jelképes elbeszélésben a zűrzavar, békétlenség okozóját, az ellenséget, a Sátánt. De megjelenik annak legyőzője a Messiás béke fejedelem, aki nem más, mint Jézus Krisztus a világ megválója. Ézsiás felvillantja prófétai írásán keresztül azt a nagy küzdelmet, amit nap, mint nap láthatunk, tapasztalhatunk. (Ézsaiás 9:6-7,11:1-2) A haragvó istenkép főleg nem az embert érinti, hanem az ősellenséget (Ézsaiás 14:12-15)a Sátánt. De lényegileg nem az ellentétek, vagy ellenségeskedések fontosak itt, hanem az Isten féltőn gyakorolt szeretete teremtményei iránt. Bizonyosan Isten az ellene lázadókat, Sátánt vagy más néven Lucifert és angyalait is szereti, csak részükről ez nem talál viszonzásra. De végül nézzük az ember jövőjét a szeretet fényében. Az embernek nem az a küldetése, hogy szövetkezzen a gonoszság erőivel. Nem szabad a gyűlölködő oldalára állnia, hanem jövője Isten és ember együttműködése által valósulhat meg. A zsoltáríró így fogalmazza e gondolatokat: "Vigyázz, hogy feddhetetlen légy, ügyelj, hogy becsületes maradj, mert a jövő a béke emberéé:"(Zsoltárok könyve 37:37 Ref. ford.) 1990. Ki az, aki feddhetetlen és becsületes manapság? A világ tele van anyagias veszekedésekkel, harcokkal a pénzért, vagy vásárló értékkel teli kártyákért azért, hogy megalázhassa, alattvalójává tegye egyik ember a másikat. Isten szeretetének a gyakorlása megoldhatna minden problémát, mert az igazság gyümölcse szeretetben és békességben valósítható meg az Úr lelke által. Való igaz, hogy az emberiség egy nukleáris háború által megsemmisítheti önmagát. Ne játsszunk a tűzzel, ne töltsük újra a fegyvereket, gyakoroljunk szeretetet és békességet egymással szemben! A világ ezernyi bajára és problémájára az isteni szeret a megoldás, melyet az ember kegyelemből gyakorolhat egymás iránt addig, amíg a végtelen nagy szeretet megjelenik és új eget és földet teremt, melyben igazság és szeretet lakozik.

Békés, 2022.06.26. Veres Győző