Szeretet dimenziói 5. rész
Vigasztalás.
Hogyan látjuk a szeretet gyakorlását különböző helyzetekben? Milyen lelki tulajdonság fejezi ki a gyakorolt szeretetet? Több kifejezést lehetne említeni, de most a vigasztalásra helyezzük a hangsúlyt. Az emberi történelem folyamán és ma is szükség van vigasztalásra, nehéz emberileg kilátástalan helyzetekben. Melyek lehetnek ezek? Szegénység, betegség, elrontott emberi kapcsolatok, közösségi problémák, helyi vagy globális válságok, háborús helyzetek, természeti katasztrófák. Mivel ilyen helyzetek gyakran adódnak. Többet kellene törődnünk egymással azért, hogy észrevegyük a másik búját, baját, problémáit, s ha szükség van, rá megvigasztaljuk. De mondhatná valaki, hogy az emberi szó csak felületes vigasztaló és nem is biztos, hogy valóban segíthet. A lélek mélyére csak az Isten Lelke láthat, és csak ő tud igazán segíteni. A Szentlélek neve a görög bibliában (parakletos) Ezt a szót többféle módon fordítják például: pártfogó, de leginkább vigasztalónak lehetne nevezni. A biblia kontextusában a vigasztalásnak Istene az Atya. Pál így írja: "Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket. II Kor. 1:3-4 Az Atya elküldte hozzánk Fiát az Úr Jézus Krisztust az emberiség igazi megvigasztalóját, megváltóját. Miután elvégezte a megváltás munkáját elküldte a vigasztaló Szentlelket. Vagyis a Szentháromság együttműködik a vigasztalás szolgálatában. János 14:26 "Ama vigasztaló pedig a Szent Lélek, (parakletos) akit az én nevemben küld, az Atya az mindenre megtanít majd titeket és eszetekbe juttatja mindazokat, amit mondottam nektek." Az ember tehát csak saját magában emberi vigasztalást nyújthat. Ezért sokszor nem elég egy vigasztaló több kell, mint láthatjuk például a Jób történetéből. De nem biztos, hogy így is eredményes lesz a vigasztalás. Isteni vigasztalásra van szükség. Eljött tehát a Szentlélek is, akit az Úr Jézus nevében küldött az Atya. Ő mindenre megtanít bennünket, hogy eszünkbe jusson a vigasztalás lelkülete és az Ő ereje által végezzük a vigasztalás misszióját. Nem új keletű ez a jelzős kifejezés: vigasztalás missziója. Mert mi sokszor a misszió munka alatt csak bibliai igazságok, elméletek vagy prófétai igék hirdetését értjük vagy látjuk. Sokszor ezért eredménytelen a lelki munkánk. A fő problémánk az, hogy nem tudjuk azonnal felismerni az emberek szükségletét, (nem kifejezetten anyagilag), hanem, mentális vagy testi egészség tekintetében. Ezért fel kellene ismernünk: Milyen problémájuk van ma az embereknek? Szükséges-e vigasztalni vagy bátorítani? Lássuk be azt, hogy minden ember bizonyos esetekben vigaszra, bátorításra vágyik. A keresztény (adventi) missziónak az a jelentősége, hogy csoportokban Isten által, Jézus Krisztus vezetése alatt a Szentlélek vigasztaló kegyelme szerint gyakoroljuk a bátorítást embertársaink javára. Három fontos dolgot kell tehát itt kiemelni.
1. Felismerni azoknak az embereknek a helyzetét, akikkel találkozunk.
2. Milyen vigasztalásra vagy bátorításra van szükségük?
3. Mit tehetnénk értük? Igei szavakban, szívességből, szeretetmunkával, esetleg anyagilag.
Van olyan helyzet, amikor erőnket meghaladja a probléma nagysága, ezért másik ember segítségére is szükség lehet. Nem utolsó sorban, pedig hanem előre vagy közben imádkozzunk. Azért említem a nem utolsó sorban, mert sajnos mi emberek úgy vagyunk vele, hogy emberileg megpróbálunk mindent megtenni, és ha semmi sem segít, akkor jöhet szóba majd az Isten. Tehát előre, azért imádkozzunk, hogy felismerhessük azokat a helyzeteket, melyekben szükség van a vigasztalásra. Közben hívjuk segítségül Urunk nevét, hogy vigasztalásunk ne legyen eredménytelen. Jézus példája számunkra követendő. Felismerte az emberi helyzeteket. Éhezőket szomjazókat látott, ételt-italt adott számukra. Szavai bátorítóak, felemelőek voltak. Hogyan vigasztalta egykor kétségekben vergődő, aggódó a tanítványait? " Ne nyugtalankodjék, a ti szívetek se ne féljen." Higgyetek, Istenben higgyetek én bennem…" János 14: 1- Ne aggódjatok, ne féljetek, legyetek bátrak és erősek, ne sírjatok nyomorúságotokban ne legyetek reménytelenek, higgyetek Istenben! –Ezek a szavak mind a vigasz szavai, ezeket kell mondanunk az elkeseredett lelkeknek. De számtalan bibliai igét lehetne idézni a szeretet vigasztalása és bátorítása témájában. Egy szép idézettel és igével fejezem be, mely szeretet imára buzdít bennünket. "Minden időben és minden helyen, minden szomorúságban és nyomorúságban, mikor a kilátások sötétnek látszanak s a jövendő zavarosnak, ha tehetetlennek és magányosnak érezzük magunkat, Krisztus elküldi hozzánk a Vigasztalót, válaszul a hitből fakadó imádságunkra." E.G. White Jézus élete 576.o. 1. bek. A próféta ezt írta: "Vígan ujjongjatok mindnyájan Jeruzsálem romjai! Mert megvigasztalta népét az Úr megváltotta Jeruzsálemet! Ésa 52:9." "Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus és az Isten a mi Atyánk, aki szeretett minket és kegyelméből örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg, vigasztalja meg a ti szíveiteket és erősítsen meg titeket, minden jó cselekedetben és beszédben."II. Thess. 2:16-17.
Szívből kívánom mindeni számára, hogy az igék valósággá váljanak életünkben! Ámen!
Békés, 2023. 09. 12. Veres Győző