Világról, világosságról

A magyar nyelvben a világ szót többféle értelemben használjuk. Ha értelmét keressük értelmező szótárunkat kell megnéznünk. Ott azt találjuk, hogy a tudatunktól független valóságot nevezzük világnak. Vice versa, nem lehet teljesen elvonatkoztatni a tudatunktól sem. Mert ha meghalt az ember, akkor nincs számára világ sem, csak azok számára van, akik élnek. De feltételezzük azt, hogy vannak, lesznek élők, akik látják, tapasztalják, hogy van világ. Jelentheti a világ szó a földet, vele együtt a növény és állatvilággal, vagy tágabb értelemben a csillagvilágot, univerzumot is. A világ szó alatt értjük az érzékelhető valóságot, az emberiséget, vagy azon részét, mely nem vallásos, bibliai világnézetű. A világ szó magyarázatát illetően nem hagyhatjuk ki a bibliát sem, mely kulturális örökségünk. A biblia első lapjain azt olvashatjuk: "Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet."1Móz 1:1 - vagyis valaki, azaz Isten megteremtette a világot. Na, erre szokták azt mondani többen, hogy nem hiszünk benne. Érdekes, - szemmel látják, érzik, hallják, és nem hiszik, hogy van világ. Erre azt mondják: A világban hiszünk, de a teremtésben nem. Pedig az ember is alkotó, teremtő lény. Tehát magunkban sem hiszünk? Na de miben hiszünk akkor valójában? Az anyag erőiben, melyek úgy vaktában felrobbantak. Hiszünk a nagy, bumm - létezésében, amikor az őstojás, detonáció által széjjelrepült. E gigantikus tömegű részekből a térben és időben keletkezett Napunk, Holdunk, Földünk, növényeink, állataink és az ember. De ki robbantotta fel az ősanyagot és térítette olyan pályára melyből aztán naprendszerek, galaxisok keletkeztek? Az erők melyek az anyagban voltak. Hogy kerültek bele? Létezhetnek-e a tágabb értelembe vett világon értelmes lények, akik törvényt tettek az anyagba? Lehetnek-e hasonlók az emberekhez, vagy esetleg felsőbbrendű intelligenciával rendelkeznek? Nagy kérdések ezek. Az egyszerű bibliát olvasó hívő ember azt gondolja, tapasztalja, hogy Isten volt, aki létrehozta a világot és az embert. A kettőt nem lehet külön tárgyalni. Az ember és a világ összetartozó valóság. Környezetünk biztosítja életfeltételeinket. A bibliai teremtéstörténet egy logikus leírás, mely időkeretbe helyezi a világot növényeivel, állataival és az emberrel. Bár nem természettudományi leírás, benne mégis olyan tanítást kaphat az ember, melyek további kutatásaihoz adhat segítséget. A teremtéstörténet úgy íródott, hogy az ókori és a ma élő ember, vagy az egyszerű kevés tudású és a művelt is megérthesse. Mert ki adta a magyar nyelvet számunkra? Az ősrobbanás? Nem. "Az édes anyánk..." - így lett anyanyelvünk. Élő csak élőtől származhat. De igaz ez más nyelvekkel kapcsolatosan is. Azt, hogy világ, csak világosságból eredhet, így értjük meg. Isten szólt: "Legyen világosság! - és lett világosság" 1. Mózes 1:3 Mondhatnánk azt is, hogy Isten szólt legyen világ és lett. A világosság és a világ benne az ember összetartozik. Azért mondta Jézus: "Ti vagytok a világ világossága."Máté 5: 14. Ha nincs, világosság sötét van, és nem látunk semmit, világ sincs. Vagy mégis van csak a sötétben? Az élethez világosság napfény, szükséges. Ilyen egyszerű tanítást ad Jézus számunkra a bibliában. Mi is kis csillagok világosság hordozói és teremtői munkájának részesei vagyunk, lehetünk.